ébressz fel, ha találkozol velem,
a padlón vagyok itt megtalálsz


/the hated tomorrow-zöld/

nem vagyok elég jó. a könnyeim hullanak. szomorú vagyok,
elcsesztem ,éhezem, csendben.
utálom magam. egy kibaszott nagy hiba vagyok.
már nem érzek, elvesztettem önmagam. meghaltam.
undorító ember vagyok. és magányos.

összetornyosultak a dolgok.
mélyponton vagyok. még mindig? már megint?
vajon mások is küzdenek a könyeikkel nap mint nap? és alig várják hogy hazaérjenek.
és ahogy belépnek a házba egyből a szobájukba rohannak, magukra zárják az ajtót és a párnájukba temetkezve omlanak össze?
vagy csak én vagyok ekkora szerencsétlen?
egyre gyakrabban érzem úgy,hogy nem erre a világra való vagyok. 
barátok? vannak. de mind annyira más. nem értik meg az én belső ömlengésem. az én versimádatom. (talán csak egy kivétel van ,de ő messze van tőlem)
iskola? egyre csak rontok ,rontok és rontok. pedig nemrégiben még én voltam az éltanuló, sokkal könnyebben ment az egész. emlékszem kiskoromban mindig orvosi pályáról álmodtam, szerettem volna az embereken segíteni.
de most már rajtam kell ,hogy segítsenek. 
félek mindentől, a holnaptól, az ébredéstől, az emberektől, a pofonoktól, a csalódásoktól.
már abban is kételkedem ,hogy akármilyen felsőoktatási intézménybe felvennének.
külső? régen szép voltam és mosolygós. mindenki szeretett mert aranyos voltam, és sosem voltam egy nádszál vékony lány,pedig mindig is az akartam lenni. de ami mára lettem.. a csokikba fojtottam bánatom, és mostanra ha a tükörbe nézek egy dagadt disznó néz vissza rám.
a személyiségem elveszett, ambicióm eltüntek, a szívem darabjainak már nyoma sincs.
csupán egy eltorzult mása vagyok régi önmagamnak.
"A BENNED REJLŐ RÉGI GYEREKNEK VAJON TETSZENE A MOSTANI ÉNED?"
azt hiszem felesleges válaszolnom. de tedd fel te is magadnak ezt a kérdést!

'játszunk szerelmest, tudod olyan veszedelmest!'azt hiszem ennyi amerikai romantikus nyál után ,már teljesen felspanolva érzem magam ,hogy én is színt valljak. fel keressem azt ,akiért nap ,mint nap felébredek és harcolok. akiért szívem dobog. HAHAHAHHH. csak kár,hogy neki egy ribanc kell és nem én. az életem nem egy film,és hiába futok a repülője után,nem fogok odaérni az utolsó pillanatban,és ő nem fog mident maga mögött hagyva visszajönni hozzám,és a karjaimba ugrani. és nem fogunk nosztalgiázva romantikázni a töltésen, nem fogunk újra bolyongani a sátrak között,és nem fogok a nyakába ugrani,a quimby koncerten a színpad mellett. pedig hiányzik,nem is kicsit. hiányoznak a kék szemei és az az idétlen fehér folt a hajában. hiányoznak a szarkasztikus megjegyzései. de ez már sosem lesz az enyém, és én nem leszek felhőtlenül boldog. mert az életem ,nem pedig egy idétlen amerikai film. pedig de jó  is lenne ,ha az lenne...

el vagyok veszve.
tudtam ,hogy nem kellek neked,egy kalandnál nem jelentettem többet, míg te nekem a mindenem voltál. ezért túl akartam rajtad lépni.
és jött egy fiú aki szeret, elfogad amilyennek vagyok ,megbecsül. és milyenek vagyunk mi nők? nekem még mindig te kellesz. de mivel már lemondtam rólad, megpróbáltam szeretni azt a fiút, több-kevesebb sikerrel..
és egyszer csak újra megjelensz. felforgatsz újra mindent, hiába kapálódzom ellened , bújkálok előled , megint beléd botlom. vagy ha éppen nem beléd,az idióta haverjaidba akik rólad kezdenek beszélni. vagy csak a rádióban hallom a police számodat, és elkap a sírógörcs. vagy csak kapok egy nőnapi üdvözleted tőled,és amikor elolvasom az utcán kiesik a telefon a kezemből ,lefagyok és az emberek értetetlenül bámulnak rám.
aztán kiderül,hogy barátnőd van ,aki egy utolsó riba*c,de te imádod szerelmes vagy,talán annyira amennyire én beléd. aztán véletlen megtudom,hogy a lány megcsal,és ha én elmondom neked kb. lefejeznek. az egészben az a legszánalmasabb ,hogy sajnállak ,mindazok ellenére amiken miattad keresztül mentem. 
nem tudom meddig kell még küzdenem ellened, meddig kell még a felejtéssel próbálkoznom. nem tudom hány hónapig ,évig fog még fájdalmat okozni még a gondolatod is.
nem tudom miért vonzódom ennyire hozzád,nem tudom mi kell ennyire belőled. érdekes vagy és furcsa. különc,akárcsak én. keménynek és menőnek mutatod magad,de pontosan tudom,hogy a felszín alatt milyen érző szív lakozik. küzdesz a kettősségeddel,akárcsak én.
talán soha sem tekintettél rám egy skalpnál többként. az agyam pontosan tudja,hogy csak játékszer voltam. de a szívem remél szüntelenül,és lényed belém vésődött örökre és tovább..
pontosan tudom ,hogy el kellene felejtselek ,de ez teljességgel lehetetlen.

Az én apám erősebb, mint az Isten
Gyerekként a templomban csak azt kértem,
Hogy ne legyen belőle lecsúszott nagyivó
De a harcban alulmaradt a Mindenható

Anyámnál nincs erősebb a világon
Rágondolok - fiatalnak látom
Hogy engem óvjon Ő sokat szenvedett
Keresztre feszítette a szeretet

Akkora gödröt ásatott velem a bánat
Izomból beletolnék egy panelházat
Pedig a boldogság is karnyújtásnyira van
Csak azt elhajtották magzatkoromban

Nem hiszek a gyűrű aranyában
Nem hiszek a szavak igazában
Nem hiszek a néma hallgatásban
Nem hiszek a város zajában
Nem hiszek az otthon melegében
Nem hiszek Apáink erejében
Én nem hiszek
Nem hiszek
És nem remélek
Nem kérek

/vad fruttik-nem hiszek/

régóta gyűltek bennem a fájdalmak. gyűrtem vissza,tuszkoltam,nyomorítottam. de ez volt az utolsó csepp, kibuggyant. felszínre tört minden. kifakadtam. az utolsó csapás,amit pont te mértél rám,a földre taszított.pont tőled nem vártam volna. te jelentetted számomra a világot több mint féléven keresztül, miattad keltem fel azokon a szürke hétköznapokon, és te voltál az akire gondoltam ha nem sikerült elaludnom a hideg éjszakákon. hitegettél,naivan követtelek. megbíztam benned, elmondtam neked, odaadtam neked. és utána elfogadtam ,hogy nélkülem ,hogy vele. örültem ,hogy boldog vagy ,ha nem is velem,de boldog. ő megadja neked amit én nem tudtam. és így is kerestelek, szerettelek , kiszolgáltalak. és egyszerre csak villámcsapásként hátba támadsz. a legfájóbb ponton, pontosan tudtad ,hogy ha ott megsebesítesz, darabokra török, mélybe hullok, olyan mélyre, annyi darabra amennyire még sohasem. a lehető legtöbbre, a lehető legmélyebbre. tudtad,mégis megtetted. élvezed,hogy szenvedek? élvezed ,hogy miattad megyek tönkre? élvezed a hatalmad?
vak voltam. 
mostmár látok. mostmár látlak. látlak ,nem csak nézlek. lehulott a fátyol, a rózsaszín köd szertefoszlott.
és tudod mit látok? a világ legundorítóbb, leggerinctelenebb lényét.
és nagyon fáj, nagyon mélyen vagyok, nagyon kicsi darabokra hullva ,nagyon szétcincálva. de itt vagyok!
és tudod mit? KÖSZÖNÖK MINDENT. 
köszönöm,hogy a kiszivárgott információkat tovább adtad mindenkinek. így legalább megtudtam kik azok akik a pletykáknak hisznek, és kik azok akik mellettem állnak a legnehezebb pillanatokban.
köszönöm,hogy ellöktél. köszönöm hogy belémrúgtál. köszönöm ,hogy rámtapostál.
köszönök mindent!
ha innen felállok,akkor már erősebb ,okosabb és tapasztaltabb leszek.

utálom az embereket. gyűlölöm az összeset. (kivétel a mamám)
hízelegnek,kedveskednek,elhívnak.megismered,megszereted.hiszel benne, megteszel érte mindent,neki adood mindened.
hirtelen elhagynak, becsapnak, eltaszítanak, magadra hagynak, beletaposnak a sárba. porig aláznak. letagadnak. hazudnak. alád ásnak. becsapnak,átvágnak. halogatnak,kihasználnak.
és ott maradsz egyedül,üresen,minden nélkül.
körülötted csak a sötét,hideg,tátongó fájdalom.

'-szia. mi a baj? segíthetek?
- hagyj béén. utálom,gyűlölöm a fajtád is.'
szegény ártatlan rajta segíteni akaró hölgyeménynek vágtam ezt az arcába. de megérdemelte.

süllyedek.. hullok darabokra.. megtörök egyre jobban.
nem akartam. nem ezt akartam.
megláttalak, megismertelek,hagytad.
szerettelek,akartalak,hagytad.
aztán egyszer csak eltűnsz , itt hagysz, én pedig olyan üresnek érzem magam legbelül.
sírok utánad,mint egy óvodás a kedvenc játéka után.
sokan nem értik miért nem tudok túllépni ennyi idő után.
mindegy,tűrtem,nyeltem, elástam a hiányod, de azért a szívem zugában ott lakoztál.
aztán egy jól induló szilveszteri estén megpillantottalak. tudom ,hogy te is észrevettél,de elfordultál.
és tovább sétáltál egy ócska lánnyal,akiről mindenki tudja,hogy a fél sulija végigment rajta.
hirhedt híres r*banc itt a környékben.
elég a nevét kiejtened ,mindenki tudni fogja a fajtáját.
és te vele?
neki írsz naponta többször. rágondolsz a napi 24ből 23ban?
pillangók a gyomrodban miatta repdesnek?
helyettem egy kis mocsok kell neked?
CONGRATULATIONS.
az már teljesítmény.
mi lett veled?
hová lettél?
ennyire rosszul ismertelek volna?
vagy csak végig hazudtál?

ezek a gondolatok zakatoltak a fejemben,amíg utaztunk a szilveszteri buli helyszínére.
senki nem értette miért vagyok csöndes és ,hogy mi a bajom.
de kinek mondhatnám el? ki értene meg?
utána persze elég volt megkínálniuk valami alkoholos itallal. örömmel ittam.
tudjátok 'bánatra a legjobb megoldás..'- hallottam már sokszor. na akkor kipróbáljuk.
na akkor a kis szerencsétlen stréberlányka nekilátott inni.
uhjaj. bajok akadtak bőven.
a probléma ott kezdődik ,hogy 11órától kezdve az első emlékképem az ,hogy hajnali 3órakor egy idegen ember mellett ébredek.
először viccesnek találtam a dolgot. utána rájöttem,hogy kevésbé az..
miután többen közölték velem ,hogy a tűzijátékot végigrókáztam.
és több pasi karjaiban láttak,mint ahány felest magamba tuszkoltam. pedig az már nagy szó.

és akkor most jobb lett akármi is?
kétségek között ténfergek.
egyre több kérdés,egyre több baj, egyre nagyobb körülöttem a köd.
innen hogy fogok talpra állni?
bármi történhet.. az is lehet,hogy a tinimamik című sorozat következő epizódjában tűnök fel.
tapstapstaps.
és erről is csak én tehetek.
jól kezdődik ez az esztendő is..

TRUE.. bocsanat ,hogy mostanaban semmi ertelmes posztom nincs..
nem mintha eddig sok lett volna,de probalkoztam. most egyenlore eletkedvem sincs.
majd ha visszajon, akkor en is visszaterek ide.. 

addig pedig csak toljuk azt a 'fake smile't..

szarul vagyok.. nagyonszarul..

shake up the hapiness , wake up the hapiness :)

tegnap tomboltunk egyet ,kellett már nagyon.
hatalmas party volt :D sok érdekes dolog történt.. de jól esett ,leereszteni,és hagyni ,hogy a dolgok csak úgy megtörténjenek. 
holnaptól pedig jön a családias hangulat ,mindjárt itt van a legjobb barátnőm és ajándékozunk. 
nagyonnagyon várom :D 
jó készülődést nektek is,egyetek finomakat, és szellemüljetek át erre a kellemes hangulatra :))

Find light in the beautiful sea
I choose to be happy
You and I, you and I
We’re like diamonds in the sky

You’re a shooting star I see
A vision of ecstasy
When you hold me, I’m alive
We’re like diamonds in the sky

I knew that we’d become one right away
Oh, right away
At first sight I left the energy of sun rays
I saw the life inside your eyes

So shine bright, tonight you and I
We’re beautiful like diamonds in the sky
Eye to eye, so alive
We’re beautiful like diamonds in the sky


csakmert gyönyörű. :3

don’t hang onto painful memories just because you’re afraid to forget. let go of things that are in the past. forget things that aren’t worth remembering. stop taking things for granted. stop taking life for granted..

ismered ,hogy mi volt a szüleid szerelmes dala amikor fiatralok voltak?
mert minden szerelemnek,minden kapcsolatnak meg van a maga dala. az a bizonyos ami amikor felcsendül, eszedbejut Ő. felelevenítődnek a legszebbb pillanataitok,ami sokszor mókás sokszor pedig egészen mély sebet vág.
Neked is biztosan már van egy pár.. nekem is . az i'm yours,amelyről mindig az a kedves szerenád jut eszembe amit  kaptam. és még sorolhatnám.
...

de annyira aranyos anyuéké. amikor jártak ez volta  közös számuk, és a mai napig annyira szeretik,ahogyan egymást :)
íme:

 Ha a Történeted része kell, hogy legyek, akkor egy napon visszatérsz.

Várom már, hogy végre itt legyél,
Mert nélküled üres az éj,
És elmereng, hogy mért is nem jössz már...
Sohasem látott partokon visz a képzeletünk tovább.

soha nem volt jó kapcsolatom.
soha nem voltam jó a kapcsolatokban.
voltak szép pillanatok,de hosszútávon nem működött.az összes eddigire ráuntam..

itt a hideg, közeledik a karácsony.
az utca tele van turbékoló szerelmes párokkal.
a téli ködös,reményvesztett reggelen,csak 
egymáshoz bújnak, és máris nem olyan szörnyű
ez a világ.
ilyenkor azért eszembejutsz,
és elképzelem milyen jók lennénk együtt.
csak átölelelnél, és felvillantanád az
utánozhatatlan féloldalas mosolyod*.*
és amikor lehullik a hó,akkor is arra gondolok ,hogy milyen jókat szórakoznánk együtt.
a szüleim is biztos szeretnének.

és ilyenkor rájövök,hogy amióta megismertelek
mennyire nem tudom elképzelni magam más
mellett. nem talállak senkimásban..
de ,ha arra várok,hogy te keress beleőszülök.
így hát kénytelen vagyok valakit keresni,
aki majd elfeledtet téged,
és begyógyítja azokat a sebeket amiket te okoztál..

csak egy kicsit félre akarom rakni a problémáim.

egész héten gürcöltem.csak egy kicsit elakarom engedni magam,csak egy kicsit élni akarok, olyan régen rúgtunkmár úgy is ki a hámból.

ma este jön át az én kis drága besztfrendem, pizsibulit
csapunk.
holnap délelőtt vásárlás vele,meg anyuékkal.
aztán hajfestés ,szépítkezés estére.
este pedig hatalmas buli.
(és még az is lehet ,hogy te is ott leszel ♥)
de nem élem bele magam ,ha nem leszel
akkor is élni fogok, élvezem az életet,
,lenne már holnap :3
FUCK IT, I'M YOUNG!