everything was different..
was better?!
i don't know.
same wrong..

mai elmélkedésünk termése:
a szerelemmel az a baj ,hogy legtöbbször elcsúszva talál ránk. a másikban a láng már erősen dúl, míg bennünk csak az első szikra gyúl ki lassan-lassan. és mire mi is teljes szívvel szeretnénk,a másikban már csak parázsdarabokat találunk. rátalálunk valakire ,akit vagy mi szeretünk nagyon és mindent feladnánk érte, vagy aki nagyon szeret mindent és mi meg belemegyünk a kapcsolatban ,hogy hát jó ha ennyire szeretné legye, úgysem lesz jobb alapon.
az első esetben ,amikor mi érezzük azt a bizonyos érzést ,amire a másik megszeret minket és elkötelezi magát,rájön mennyit érünk ,addigra mi már belefáradtunk és szabadulni akarunk ebből, a szerelmünk elalszik ,ő pedig csalódik (és mi leszünk a szarszemetek)
a második esetben pedig,nem érezzük azt az érzést ,de szimpatizálunk a jelölttel ,így belemegyünk mások unszolására a kapcsolatban. ,megismerjük a másikat meglátjuk benne a szépet és jót,de mire ráeszmélünk milyen nagy szerencsénk van ,hogy egy ilyen embert tudhatunk magunk mellett ,addigra már nem is tudhatjuk magunk mellett ,hiszen közli velünk ,hogy nem mi tehetünk róla ,de ő most nem vágyik erre..(és akkor nem szólhatunk egy szót se nem az ő hibája akkor biztos megint mi vagyunk a szarszemetek:|)

végigjátszottam az összes eddigi kapcsolatommal ,illetve kapcsolat szerűségemmel és rájöttem ,mindegyiknél ez így volt, esetleg egy kettőben akadt egy kettő pont amikor mind ketten ugyanabban a stádiumban jártunk a tökéletes szerelmnél,csak utána az egyikőnkben megerősödött míg a másikunkban teljesen elaludt a szenvedély.
így hát tanulság?!
lehet egy ilyen történetből vonni?
maximum annyit : hogy szeress amíg lehet ,hiszen az élet túl rövid ;D

imádom a kedd délutáni beszélgetéseink.
leülünk Tisza partra, vagy beülünk a tejivóba és forrócsokizás közben megbeszéljük az élet nagy dolgait.
van nekem egy barátosném,aki a legközelebb áll a szívemhez, aki már egy pillantásból is megérti sokszor ,amit másnak elmagyarázni sem tudnék.
aki a legnehezebb napjaimon is felvidít,de ha egy kis sírásra van szükségem,ő mellettem áll.
sőt ha csak szöknék,futnék,nem állít meg ,hanem jön velem ;D
a mai napon is kiöntöttem a lelkem és egyből jobb lett.
igazából még csak másfél éve ismerem,de olyan mintha születésem óta velem lenne.
azt hiszem hálát kell adnom Istennek ,hogy megsimerhettem :)

szeretnék most ...
...ábrándokkal szeretni
...a világvégére utazni
...a mezőn,pipacsok között ébredni
...a felhők felett repülni 
VELED!

nem én vagyok aki valamit akar,ez te vagy és nem én
nem én vagyok aki valamire vár, ez te vagy és nem én
nem én vagyok aki valamitől fél, ez te vagy és nem én
te vagy aki csinálhatsz valamit és nem én

/odett-nem én vagyok/

nem volt ez járás, csak néhány lépés!

szakadt a szív, szokott az ősz
majd belenősz, hogy minden körbér
majd hull, és nem jut folyton új..

füstben lézer, porban ékszer
volt egy-két éjjel, elhittem érzel...

takart az ég, kopott a vágy
szerelmi ronccsá tettél
hosszú tél gyötör, a szív egy jéggödör.

lecsekkoltam a fiúcskát a buszemegállóból.
nálam csak pár hónappal idősebb,
kékszemú feketehajú*_*,
gitározik!!!,
nem beképzelt
és ahw :)
na mindegy ,de azért NA ;D

indokolatlanul jól érzem magam. ennél azt hiszem nincs is jobb :3
tesi órán felpörögtem,nyertem a csapatomnak jópár pontot,és még az osztály leghelyesebb fiúja is megdícsért.
a buszmegállóban találkoztam régi ismerősökkel ,sőt az egyikük bemutatott egy új fiúnak, aki nagyon édes volt :))
olyan kis édi volt, nem az a beképzelt típus, és ahogy bemutatott,mondtam,hogy akkor adok puszit, ő pedig elkezdi ,hogy az nagy megtiszteltetés :) és olyan kis édes kék szemei vannak *_*
utána itthon,a kedvenc boltomban minden felsőre -20% kedvezmény volt, be is szereztem három darabot anyuval :)
1. egy fekete hosszujjú bő kardigán (már régóta szerettem volna ilyet)
2.egy egyszerű fehér bő felső ,ami kicsit kivágott ;D
3.és egy póló fekete alapon egy fehér ember tart színes lufikat, amik behálózzák az egész felsőt;)  (olyan színes mint a mai hangulatom így ,ha majd ezt viselem,eszembe jut majd ez a jókedv :))
éés most pedig van kedvem tanulni(?!) szóval nekiállok a föcinek és írok egy olyan ötöst ;D
béke tesó;D

milyen szép a reggeli napsugár,ahogy még besüt az ablakomon.
mennyire jó lenne ha a szívemet is átjárná az a bizonyos fény..
amely felpezsdítene és boldoggá tenne. 
az a legrosszabb ,hogy éreztem már ezt melletted, tudom ,hogy veled jó lenne,melletted szép lenne.
de nem lehetek elég jó neked?! vagy miért nem kellek?

mindig benne vagy a gondolataimban ,nem telik el úgy nap ,sőt egy óra sem ,hogy nem jutnál eszemben..
személyesen már rég láttalak, és mit meg nem tennék,ha újra találkoznánk..
de ez csak rajtad múlik,csakis rajtad.. elég lenne egy időpontot mondanod és ott lennék.
miért nem mondasz? nem akarsz,nem kellek? 
de akkor miért nem hagyod ,hogy elfelejtselek?
miért nem engeded,hogy tovább lépjek? miért akarod ,hogy folyamatosan tátogjon bennem az űr? az az űr,amit te okoztál.
ha kellenék,akkor keresnél,találkoznánk,szeretnél. jó,oké akkor elfelejtelek. tovább lépek.
de tegnap is a legváratlanabb pillanatban pittyeg a telefonod,és a neved láttán a szívem a torkomban dobogott.
ahogyan elolvastam az üzenetet,amiben közlöd,hogy eszedbe jutottam és a szokásos idiótaságaid,egyből vidámabb lettem ,áttudtam volna ölelni a világot  csak miattad..
de nembírom sokáig ezt a kételyt. nem bírom lelkileg.
ha nemfogsz konkrétummal előállni ,talán majd jön valaki más aki határozottabb lesz ,és kitörli a fájdalmam,a szívemből..

posztolhatnék végre valami boldogság féléről.
ismered azt az érzést,amikor egy régi nagyon jó barátoddal újra leülsz beszélgetni, s újra megtörténik a csoda?
whaa írhatnék rengeteget,de bezzeg ilyenkor tanuljak ,mert holnap dogák tömkelegét írom,javítanom kellene ...
jó volt ez a mai nap ,ahogy volt, és a legjobb az volt,hogy nem volt benne semmi erőltetettség ,minden csak úgy jött :)

"nem talállak úgysem másban,hidd el bármerre is jártam.."
annyira szar, sp meg minden. de na..
annyira igaz.
te voltál nekem AZ. és azóta akármilyen hímnemű egyed belopódzik a szívembe ,csak hozzád hasonlítom ,csak helyetted akarom,de egyik sem te vagy. nekem te kellesz,ahogy vagy..csak te.. 

az emlékeddel állunka  holnap peremén
mintha most is itt lennél, mintha itt lennél
költözz belém,gyere az álmomba
játsszuk azt ,hogy olyan mint régen

problémák súlya nehezedik ránk
egyre több és több, és már nembírjuk.
rossz helyeken keresünk megoldást 
és csak egyre zuhanunk lejjebb és lejjebb ..

LÁZADÁS! 
futnék.becsapnám.előkeresném.beledobálnám.összecsuknám.kiviharoznék.vennék.felszállnék.utaznék.újatkezdenék.
helyette a lázadásom egy fültágító formájában nyílvánul meg,tudom elég csekély ehhez képest ,de ez van.

ráadásul anyuék elől dugdosom, valószínűleg kitagadnának ha kiderülne. ilyenkor örülök a hatméteres loboncomnak ami a fejemre nőtt, egyszer hasznát is veszem valamiben,ha már megkesíriti az életem...
ráadásul még csak szívószál van a  fülemben,majd a héten nézek fültágeszt ,valami kis szolídat.
szóval vigyázzunk mert egy igazi rossz fiú van itt.

"Most olyan könnyű minden,
szinte csak a semmi tart.
A kutyákat elengedtem,
és a forgószél elvitte a vihart.

Alattunk a tenger,
szemben a nap zuhan.
Nyeljük a csíkokat
és a világ pajkos szellőként suhan.

Tékozló angyal a magasban,
böffent nincs baj, nincs haragban senkivel.
G dúrban zúgják a fákon a kabócák,
hogy láss csodát, láss ezer csodát,
láss ezer csodát.

Éhes pupillákkal
vállamra ördög ül.
Ballal elpöckölöm
az élet jobb híján egyedül.

Autó egy szerpentinen
mely ki tudja merre tart.
Kócos kis romantika
tejfogával a szívembe mart."


mert ez a szám annyira te és én..
az a nyári fesztivál,ahol vártál rám a quimby koncerten.
kerestelek mindenhol,de nem találtalak,és amikor megpillantottalak téged ez a szám alatt, és rám néztél a hatalmas kék szemeiddel,és rám mosolyogtál a tipikus félmosolyoddal és a nyakadba ugrottam,és olyan boldognak éreztem magam,olyan könnyű volt minden, szinte a semmi tartott és a kócos kis romantika tejfogával a szívünkbe mart...
és mi lett veled? hol vagyunk?
hiányzol.még mindig!
több voltál nekem ,mint egy nyári kis szerelem.
még látni akarok veled ezer csodát! :)

nincs már benn semmi
kívülről nézve meg mondhatjuk
lesz ez még így se
semmi baj, semmit sem vesztesz
hogy ha itt maradsz
végül meg utolsó sorban
úgyis itt maradsz.

hol vagyok, kérdezem sokszor
ha nem vagy itt?

nézz rám és gondolj akár másra is
csak legyen végre jobb
minden éjjel forgolódom reggelig..

ezt a széket odább tolni
vonat elé leguggolni
óvatosan hegyet mászni..
sárban lábujjhegyen menni
fenekén ruhástúl üllni
kalapom a sínre tenni
napraforgók közt virulni
vagy csak egy szépet sóhajtani
poros könyvet letörölni
tükrös közepébe köpni
vizsgálni a vér ,hogy csordul
felgyújtani Budapestet
morzsával madarat várni
ha a világ a számadásom
úgy itt hagyni sose lásson!