anne élete :)

Imádom a sorozatokat,könyveket ,főleg azokat,amelyek a gimis éveket mutatják be. Szeretem őket naphosszat nézni,olvasni, elbújni a világ elől amíg beléjük merülök. Talán már a rögeszmémmé vált,hogy minél több ilyen alkotást keressek, az összeset kívülről tudom, a belőlük szedett frappáns képek,idézetek, díszítik a szobám falát, ahova szeretek elrejtőzni a világ elől. 
Nincs semmi baj ezekkel a sorozatokkal,novellákkal ,amíg nem leszel mániákus, és nem éled bele magad. Mert jó lenne ha te lehetnél Cortez szerelme, vagy az átlagos lány ,akire mindenki felfigyel és Matty McKibbent is megkaphatod, mellesleg kevés erőfeszítéssel bekerülhetsz bármelyik egyetemre.
De ez nem az álomvilág, ez a kegyetlen valóság.
Ahol nincsenek csodálatos osztályközösségek, a helyes útra terelő tanárok, álom pasik, akik az olyan egyszerű, természetes szépségekre buknak ,mint te. 
Itt kő kemény hierarchia van a középiskolákban, amelyben ,hogy ha jó pozíciót akarsz betölteni, kegyetlennek kell lenned és önzőnek. Ahol ha egy helyes fiút akarsz magadnak, akkor feltűnőnek kell lenned és kihívóan kell öltözködnöd. Ahol a fiú,akit több éve figyelsz, álom is marad számodra, hiszen ő máshova tartozik, más bandával lóg, és neki tényleg nem fogsz feltűnni soha,ha maradsz olyan ,amilyen vagy.
Ahol nem elég egy kevéske tanulás, és jó barátok akik segítenek,ahhoz hogy bekerülj bárhova is. Ahol kő kemény átvirrasztott éjszakai magolások kellenek, a legkisebb eredményekhez is.
Ahol nincsenek jóbarátok,akik fedeznek minden helyzetben , akik kitartanak melletted. Itt csak kényszer barátságok  születnek,amelyeknek végeszakad ,amint elballagsz onnan.
Nem akartam illuzió romboló lenni. De ez a KEGYETLEN VALÓSÁG!