imagine!

 

inspiration


 








































 

 

 

 

 

 

 

 

 












ezt csak akkor érzed ha valakit önmagadnál is jobban szeretsz!

Ha a művészetről kérdeznélek, szakkönyvek tucatjaiból tudnál idézni. Michalengelo, sokat tudsz róla. Sorolnád a műveit, politikai terveit, viszonyát a pápával, szexuális beállítottságát, mindent. De azt nem tudod, milyen érzés a Sixtus-i kápolnában állni, sosem néztél még föl arra a csodálatos boltozatra. Sose láttad. Ha a nőkről kérdezlek, máris sorolod a kedvenc típusaidat. Biztosan dugtál is néhányszor. De azt nem tudod, milyen érzés igazán boldogan felébredni egy nő mellett.
Nehéz eset vagy. Ha a háborúról kérdeznélek talán Shakespeare-t idéznél nekem: „Még egyszer a résre újra, barátaim!”. De sohasem harcoltál. Nem halt meg a karodban a legjobb barátod, aki hiába könyörgött neked, nem tudtál rajta segíteni. 
Ha a szerelemről kérdezlek, talán egy szonettel válaszolsz. De nem néztél még nőre, mikor gyenge voltál, olyanra aki egy pillantásával meggyógyít, mintha Isten direkt hozzád küldött volna egy angyalt, hogy kimentsen téged a pokolból. Nem tudod milyen, ha te vagy az ő angyala. Nem tudod milyen örökké szeretni valakit. Történjen bármi, például rákos lesz. És te két hónapig a kezét fogva ülve alszol a betegágya mellett, mert az orvosok is látják a szemedben, hogy nem szívesen mennél látogatási időben. És elveszíteni valakit. Ezt csak akkor érzed, ha valakit önmagadnál is jobban szeretsz. Csak te még sosem mertél ennyire szeretni. 

és megesküdtél ,nem kell már soha más

2014.09.18. 20:16 | ~anne | Szólj hozzá!

Hull, zuhog rám
kicsit fázom, hideg a szám
Szomjazom, szívemnek
nem hoz semmi megváltást

Milyen jó volt este,jó voltál
Az esőben ázva csókoltál
és megesküdtél, nem kell
már soha más 

Egy kicsit nézz fel az égre nem fogom látni, hogy sírsz
Az eső hull

Egy kicsit fázik az arcom
nem lesz több harcom
Ha vársz, engem vársz
ha mindig engem vársz

Ha esőben is vársz
ha mindig engem vársz
ha esőben is vársz

Az első csók soha nem elég
ha megérintett a zokogó éj
Az eső hullt és megszűnt a múlt
csak ennyi történt

Jó volt és te jó voltál
az esőben ázva csókoltál
és megesküdtünk nem kell már soha más
soha már

A bejegyzés trackback címe:

https://anneelete.blog.hu/api/trackback/id/tr626709835

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása