sok minden okára a közelmúltban jöttem rá..
a rövidtávú kapcsolataimra, az ócska kifogásaimra.
és ma is meló közben ,valamiért a sokkal nehezebb munkát választottam önszántamból.
mert azt jobban akartam ,de miért?
és utána jöttem rá az OKra. valójában azért,mert azt egyedül kellett csinálnom, és nem kellett más emberekkel kommunikálnom, pláne nem velem egyidős és nálam idősebb fiúkkal.
és álmélkodva néztem a másik lányra ,hogy ő mennyire természetesen szól oda hozzájuk, milyen nyájasan mosolyog az idióta vicceiken..
hogy csinálja? tettem fel magamban a kérdést.
talán sokkal szebb mint én. de nem ebben van a titok nyitja. hanem kitárja szívét, és beszélget velük.
de velem miért nem szeretnének beszélgetni?
talán azért mert amikor próbálkoztak én megpróbáltam mihamarabb lerendezni egy igennel vagy nemmel és gyors továbbállni. hogy miért? mert iszonyatosan zavarban vagyok.
de miért? mert félek ,hogy valami butaságot mondok ,és idiótának fognak tartani. de akkor meg nevetek egyet magamon és tovább állok.
nem kellene bezárkoznom, nyitnom kellene ahogy régen.
vissza kell forduljak a külvilág felé.
szocializálódom, először figyelmeztetnem kell magam rá,de egy idő után természetessé fog válni : )
visszaszocializálódás.
2013.07.10. 12:44 | ~anne | Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.