anne élete :)

nyűgős,morcos,fáradt és elképesztően szomorú vagyok.
megint
mindig
még mindig
már párhete folyamatosan.
kezdek mindent elveszíteni.
vagy sohasem volt semmim?
...

szörnyű ez a mai 'tinitársadalom'. fuj. visszakarok menni az időbe,olyan messzire ,ahol még nem a melled nagysága, a sminked kilója, a feneked formája, a pulcsid márkája számított.. gusztustalan ez az egész.és ebben az a legrosszabb,hogy mindegyik telistele önbizalommal. csak én fuldoklok itt mint egy szerencsétlen, és mindenki azt hiszi ,hogy segghülye vagyok, senki nem feltételezi ,hogy csak nem merek megszólalni,mert ha rosszat mondok ,akkor mindenki utálni fog. vagy lehet .hogy már nem tudnak ennél jobban utálni?!
a másikdolog..
a külsőm. jó tudom lerágott csont,hogy csúnya vagyok ,mert nincs olyan ,hogy csúnya valakinek biztos tetszeni fogok. jóvicc..
a hajam ocsmányan göndör és sok, ha elakarok bújnia  tömegben ,nem engedi dús hajkoronám..
úgy elbújnék mindenki elől,a tömegbe rejtőzve, ehhez képest itt vagyok a száznyolcvan centimmel és a száztonnámmal.. 'like a hagrid.' szeretem amikor ilyenek vágnak a fejemhez.
és mindig ez van..
harmadik iskolám, képtelen voltam akárhova is beilleszkedni.
és nem elég hog y a korstársaim nem szeretnek. még a tanárok is engem pécéznek ki, gratulálok.
nem az ,hogy a buta,cicapics osztálytársaim. oh,nem kéremszépen. feleltessenek midnenórán,amikor a szóbeli megnyílvánulás amúgy is nehezemre megy, írásban írok egy négyest vagy ötöst, szóban meg elfelejtek mindent.
'biztosan puskázik.' köszönöm az együttérzést.
legalább itthon jólmegavgyok,általában. anyukám egy imádnivaló nő, csinos , aranyos és akármikor rosszkedvem van ő mindig felvidít. 'minden jó lesz kislányom, meglátod' és én el is hiszem neki... csak örökké feküdnék az ölében, összegubódzva, a világtól védve, távol minden rossztól, piszkálástól és gúnytól.