elmesélted a nagy szerelmed, mennyire szeretted,mennyire fájt amikor elhagyott,mennyire szeretted volna ha összejön vele..és ő mennyire megbántott..
ahogyan hallgattam a történetet,gondolkoztam ,hogy mi az amivel több az a lány nálam, mit tud amit én nem?
én szeretlek, ő pedig eldobott.
ha ez kell neked.
a legrosszabb,hogy ahogyan hallgattam ahogy mást szeretsz, a könnyek csak szaporodtak,nem bírtam elviselni a fájdalmat. nem tudtam ,hogyan csillapíthatnám ezt a belső űrt? fetrengtem,toporzékoltam.
alvásról szó sem lehetett,túlságosan feldúlt. futottam volna,de éjjeli2 volt. így csak feküdtem tétlenül és vártam,hogy elpusztítson ez a kín.
nembírom.
2012.11.24. 00:05 | ~anne | Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://anneelete.blog.hu/api/trackback/id/tr474922539
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
