imagine!

 

inspiration


 








































 

 

 

 

 

 

 

 

 












ezt csak akkor érzed ha valakit önmagadnál is jobban szeretsz!

Ha a művészetről kérdeznélek, szakkönyvek tucatjaiból tudnál idézni. Michalengelo, sokat tudsz róla. Sorolnád a műveit, politikai terveit, viszonyát a pápával, szexuális beállítottságát, mindent. De azt nem tudod, milyen érzés a Sixtus-i kápolnában állni, sosem néztél még föl arra a csodálatos boltozatra. Sose láttad. Ha a nőkről kérdezlek, máris sorolod a kedvenc típusaidat. Biztosan dugtál is néhányszor. De azt nem tudod, milyen érzés igazán boldogan felébredni egy nő mellett.
Nehéz eset vagy. Ha a háborúról kérdeznélek talán Shakespeare-t idéznél nekem: „Még egyszer a résre újra, barátaim!”. De sohasem harcoltál. Nem halt meg a karodban a legjobb barátod, aki hiába könyörgött neked, nem tudtál rajta segíteni. 
Ha a szerelemről kérdezlek, talán egy szonettel válaszolsz. De nem néztél még nőre, mikor gyenge voltál, olyanra aki egy pillantásával meggyógyít, mintha Isten direkt hozzád küldött volna egy angyalt, hogy kimentsen téged a pokolból. Nem tudod milyen, ha te vagy az ő angyala. Nem tudod milyen örökké szeretni valakit. Történjen bármi, például rákos lesz. És te két hónapig a kezét fogva ülve alszol a betegágya mellett, mert az orvosok is látják a szemedben, hogy nem szívesen mennél látogatási időben. És elveszíteni valakit. Ezt csak akkor érzed, ha valakit önmagadnál is jobban szeretsz. Csak te még sosem mertél ennyire szeretni. 

jelentkezem!

2012.08.28. 12:56 | ~anne | Szólj hozzá!

nagyon régen írtam,tényleg ,szánombánom. de nyaraltam, fesztiváloztam, buliztam, faltam a nyarat teljes lendülettel. ennek eredményeként most betegeskedem, meg vagyok fázva és a torokgyulladásom van. megérte? MEG :)
elvesztettem a fesztiválszüzességem :"D
majdnem hánytam életemben először piától,de rájöttem képtelen vagyok hányni,mert embertelen mennyiséget megittunk ,olyan őrültek voltunk és az este fele hiányzik a másik fele képekben megvan, talán szerencsére. nagyot csalódtam a fiúkban ismét. tudod ,annyira vágytam egy fiúbarátra,aki mellettem áll stbstb. és most úgy tudtam van egy ilyen ,aki majd vigyáz rám. na persze, amikor full készen voltam, majdnem kihasználta a helyzetet, aztköszi :|
de megtaláltam azt ,aki tudjátok a tökéletes... csak hibádzik valami. na mi? teljesen más világban élünk. ő már végzett az egyetemmel, DOKTOR!!! és dolgozni fog,munkát keres.
előttem még a fél gimi áll ,meg négy év egyetem :O szóval van közöttünk egy szép 7 év.
amikor beszélgettem vele, tudjátok minden olyan természetes volt,nem kellett megjátszanom magam, csak magam adtam és minden jól ment, annyira boldog voltam utána. persze semmi sem zökkenő mentes, történtek félreértések... megígérte,hogy eljön, nem jött, én berúgtam,nagyon. és valahogy egy idegen pasi karjaiba hullottam,ő meg késve odaért,és csak ennyit látott.. és most ,nem látom,nem találom, de nagy szükségem lenne rám. hiszem a csodákban , és hiszem ,hogy mi egyszer még egymáséi lehetünk, csak egymással lehetünk igazán boldogok. várok rád,dr.! :)
és most jöjjön egy ideillő idézet. nemrégiben rátaláltam Oravecz Nórára, gondoltam ,megint egy magát nagynak tartó 'író'. elkezdtem olvasgatni az írásait,és rédöbbentem, meglepő őszinteségére,szókimondására és ami a leglényegesebb ,hogy az egész a szívéből jön. és olyan erőt adnak idézetei,amit kevés helyen találhatunk meg. szóval most jöjjön Oravecz Nóra gondolata ,ami szerintem lefesti a mostani helyzetem :)
Bohemian-hippie-favim.com-490320_large
"Találj valakit, aki mellett nincs játszma vagy színészkedés, aki elfogad úgy, ahogy vagy, mégis változásra bír. Azzal, hogy ismer, hogy minden álcád mögé belát, és lazán rávilágít az igazságra, amit vagy elfogsz, vagy nem. 
Nincs olyan, hogy igazi, csak olyan van, hogy találkozol valakivel, akivel a kelleténél jobban illetek egymáshoz. Ragyogsz mellette, és nem ragyogtat, ugyanis ragyogtatni bárki tud, de a pislákolás nem elég. Az valami olyan dolog, ami hol erőteljesebb, hol gyengébb, észrevehető, de nem mindenki veszi észre. 
Szóval igenis kell valaki, aki atom biztosan áll mögötted, és nem fél elkapni, ha épp esni készülnél. Aki nem kérdőjelezi meg a lépéseidet, még akkor sem, ha tudja, valami iszonyat nagy baromságot csinálsz. Bízik benned, és hisz abban, hogy még ebből is a legjobbat hozod ki. Ha meg a szakadék felé tartasz egy laza mozdulattal visszaránt a karjai közé, megkímélve attól a fájdalomtól, amit ha egyedül lennél biztosan megszenvedtél volna..."

A bejegyzés trackback címe:

https://anneelete.blog.hu/api/trackback/id/tr764737110

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása