imagine!

 

inspiration


 








































 

 

 

 

 

 

 

 

 












ezt csak akkor érzed ha valakit önmagadnál is jobban szeretsz!

Ha a művészetről kérdeznélek, szakkönyvek tucatjaiból tudnál idézni. Michalengelo, sokat tudsz róla. Sorolnád a műveit, politikai terveit, viszonyát a pápával, szexuális beállítottságát, mindent. De azt nem tudod, milyen érzés a Sixtus-i kápolnában állni, sosem néztél még föl arra a csodálatos boltozatra. Sose láttad. Ha a nőkről kérdezlek, máris sorolod a kedvenc típusaidat. Biztosan dugtál is néhányszor. De azt nem tudod, milyen érzés igazán boldogan felébredni egy nő mellett.
Nehéz eset vagy. Ha a háborúról kérdeznélek talán Shakespeare-t idéznél nekem: „Még egyszer a résre újra, barátaim!”. De sohasem harcoltál. Nem halt meg a karodban a legjobb barátod, aki hiába könyörgött neked, nem tudtál rajta segíteni. 
Ha a szerelemről kérdezlek, talán egy szonettel válaszolsz. De nem néztél még nőre, mikor gyenge voltál, olyanra aki egy pillantásával meggyógyít, mintha Isten direkt hozzád küldött volna egy angyalt, hogy kimentsen téged a pokolból. Nem tudod milyen, ha te vagy az ő angyala. Nem tudod milyen örökké szeretni valakit. Történjen bármi, például rákos lesz. És te két hónapig a kezét fogva ülve alszol a betegágya mellett, mert az orvosok is látják a szemedben, hogy nem szívesen mennél látogatási időben. És elveszíteni valakit. Ezt csak akkor érzed, ha valakit önmagadnál is jobban szeretsz. Csak te még sosem mertél ennyire szeretni. 

just feel.

2012.06.05. 17:46 | ~anne | Szólj hozzá!

'just feel.'~ E.-vel találtam még ki, réges-régen ,amikor minden napunkat együtt töltöttük, nem volt az életünk habs torta ,de rájöttünk ,hogy oitt vagyunk egymásnak, és annyira érdekes kapcsolat van köztünk ,olyan megmagyarázthatatlan együttértés, annyira egy hullámhosszon pendülünk. rájöttünk ha másképp szemléljük a  dolgokat ,nem parázunk rá a lényegtelen dolgokra ,hanem könnyen kezelünk mindent , és próbáljuk élvezni amit csak érezni a napsütést,az esőt, a lázadást a szabadságot. és együtt midnent véghez is vittünk ,nem ismertünk lehetetlent. csak a mának éltünk és nem is gondoltuk ,hogy egyszer majd mennyire fognak hiányozni az együtt töltött napjaink, mennyire értékesek lesznek ,az akkor mindennapos kalandok. de így ha találkozunk ,megbecsüljük minden egyes pillanatát kiélvezzük az egészet : ) és törekszünk arra ,hogy az élet minden helyzetében hasznosítsuk ezt az optimista értéket ,aminek már hatalmában vagyunk : )) 263321_2051307077091_1076932651_31951551_3160863_n_large

A bejegyzés trackback címe:

https://anneelete.blog.hu/api/trackback/id/tr14567326

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása