'amikor megpillantottalak ,már éreztem ,hogy nem bírom sokáig nélküled, tudtam ,hogy nem szabad,de annyira vonzódtam hozzád.. minden bátorságom összeszedve a közeledbe férkőztem, nem törődve a következményekkel és beszélgetést kezdeményeztem, álmomban sem hittem volna ,hogy ennyire kedves leszel ,és megbocsájtasz nekem. aztán a zene ritmusát sem hallottam ,minden elhomályosult rajtad kívül. elvesztem a tekintetedben.. közelebb húztál magadhoz ,a kezeink összeértek és nem tudtunk mást tenni csak nevetni nevetni és nevetni. olyan boldogságot éreztem amit azóta nem ,amióta elvesztettelek. és most mint egy tündérmesében újra boldog voltam MIATTAD! '
boldog voltam MIATTAD (:
2012.04.29. 18:16 | ~anne | Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.