kamaszkorunkban ,féllábbal még a gyermekkor ,féllábbal már a felnőttek küszöbén állunk. de a környezetemben mindenki olyan gyermeki problémákkal küzdött, olyan gyermeki világba élt :) panaszkodtak a tanulnivalókról, a testvéreikről, a különböző szerelmi problémáikról. szinte örültem volna ha velük problémát cserélhetek : ) úgy éreztem már nem vagyok gyerek többé, ezek a problémák átíveltek a gyermekségen. átalvatlan éjszakák, keresztülizgult nappalok és a dolgok nem javultak :|
gyereknek.
2012.04.23. 16:28 | ~anne | Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.