ismered azt az érzést amikor csak futnál futnál messze ,minél messzebb?
ordítanál ahogy a torkodon kifér.
és csak mennél mennél ,mindent magad mög9ött hagyva.
itt hagynád a problémákat, a gondokat, a hazug barátokat, a szar embereket ,akik megnehezítik mindennapjaid.
és egy új helyen ébrednél, egy új élettel, új személyazonossággal.
újra kezdhetnél mindent, újra építhetnéd az életed, tudatosággal.
új embereket választhatnál magad mellé ,akik nem kétszínűek, és melletted állnak , támogatnak.
a hazug emberektől pedig távol tartanád magad.
milyen szép is lenne.
indulj,fuss,menekülj.
ez az élet élhetetlen!

~kezdek pont olyanná válni amilyenen régen nevettünk!
STOP! HÉLLOOOOOOOOO!
egy régi dal,egy régi érzés. az akkori énem.. :|
amit még te is szerettél bennem,hogy nem vagyok olyan picsa,hogy az igazi értékeket tartja szem előtt, nem pedig ,hogy hány pasival kavar egy buliban és hogy mekkora picsa.. őszinte voltam , nem pedig egy hülye picsa . :\
undorodom magamtól, a régit akarom vissza. összetörtem, de legalább felismertem. megkeresem a régi énem.
először is :
1. kevesebbet a külsőmre, többet a belsőmre. 
kicsit kezdtem túlságosan sokat törődni a külsőségekkel,ami csak a felszín , kell vele törődni persze, de ha a belső semmi akkor felesleges..
2.irány a SZIN, félre a picsa discok
nem való nekem az a 'húspiac' ,gusztustalan, a lányok táncolnak ,falatnyi ruhákban, úgy hogy mindenük kilóg...a pasik mint valami gusztustalan vadállatok,pedig lecsapnak a 'zsákmányukra' gusztustalan. a fesztiválokon, na ott vannak a minőségi zenék, és a muzsika miatt járnak ott az emberek nem pedig undorító vágyaikat kielégíteni...
3.zenei lista frissítése,szoba átalakítása,ruhák átválogatása.
picsaruhák minek ide? kellenek a beatleses pólók a laza nadrágaim, a hippi ékszereim,amik engem tükröznek ,nem pedig egy idióta ideált. kellenek az indián karkötőim, nem kellenek a köves ékszerek. az nem én vagyok :)
visszarakom a zenelistámra a jó öreg beatles számokat, találtam új finomságokat, magyar alternatív előadokat és apu régi bakelitjein is találtam ínyemre valót. 
és a szobám, gyűjtögettem már fesztiválplakátokat és különböző együttesek posztereit, irány a szobám átalakítása valami hippikuckóvá :)

ÉN leszek ÉN, nem pedig valami erőltetett divatocsmányság. -.-  ;D

Nap nap után.. A szürke dolgozós napjaim :| Fárasztóak unalmasak, munka közben sokszor gondolkozom az életemen, a világ dolgain, és még jobban elszomorodok.
És akkor... Ma a monoton munkám közepette, megpillantottalak. De nem láttalak még ezelőtt , de valami volt benned. A megjelenésed, a mosolyod vagy valami... Annyira néztelek ,hogy sikeresen felbuktam s kiejtettem ami a kezemben volt. De te odajöttél és segítettél,nem hittem, el ,hogy ez valóság lehet.
Utána új munka jött ,kettesével kellett dolgozni, veled lettem párba. valami vicces beszólással kezdted, utána pedig ömlöttek belőlem a szavak és belőled is. :) Elbűvöltél a kitűnő meglátásoddal, a világról alkotott véleményeddel. 
Már mindenről beszélgettünk amikor feltetted ezt a kérdést:
-És ismered a barátnőmet? Ő is abban a suliban tanult ahol te.
A lélegzetem elakadt, és a szívembe hatolt jó mélyen a fájdalom. 
-Hogy kiiit? :O -kérdeztem dadogva. De miután ráeszméltem az arckifejezéséből ,hogy nem viccel, pontosítottam:
-Hogy kit? Mármint mi a neve? :) - közben egy cseppet sem érdekelt, ki ez a lány.
Csak magamban hüledeztem tovább csendesen, és azon gondolkoztam,hogy miért akasztott ki ez a tény ennyire. El is búcsúzott,hiszen véget ért gyorsan a közös munkánk, és vissza kellett mennie. Egy kis idő múlva ,amikor rajta gondolkoztam,és azon tűnődtem,hogy barátok leszünk,nem törődök a vonzerejével,amikor megjelent mögöttem.
-Anna a neved ,ugye jól emlékszem?- és belenézte a szemibe és elbűvölődtem.
-Aha -csak ennyit tudtam kinyögni,mint valami ostoba liba.
-Akkor holnap neked sem kell bejönnöd,majd csütörtökön találkozunk! Szia!- és ha jól láttam még kacsintott is egyet mellé :)
~alig tudok valamit rólad, de már is elloptad a szívem :)

When I think back
On these times
And the dreams
We left behind
I'll be glad 'cause
I was blessed to get
To have you in my life
When I look back
On these days
I'll look and see your face
You were right there for me

I'm so tired of being here
Suppressed by all my childish fears
And if you have to leave
I wish that you would just leave
'Cause your presence still lingers here
And it won't leave me alone

/Evanescence:my immortal/

Ha volna választásom, az csakis te lehetnél,
Mert nincs is szebb dolog egy nyári szerelemnél,
A parti fűben fekve, a csillagunkat csodálva,
Így álmodjuk magunkat a földöntúli szobámba,
És ha hiányzol néha, csak lehunyom a szememet,
Ha azt kérném, hogy maradj itt, mi lenne a felelet?
De ne is mondj semmit, álmodozzunk tovább ma,
És örökké emlékezzünk majd erre a csodára!

Nem kell ide semmi, csak ketten, csak Te meg én,
Együtt fenn az égben, ott túl a világ peremén..

muszáj kezdenem valamit magammal.
társasági élethez pénz kell,és nem kérhetek anyuéktól folyamatosan. 16 éves vagyok, símán vállalhatnék valami nyári melót :)
valami melót...
mivel a lehetőségek elég korlátozottak,csak egy rabszolgahajcsár munka jutott, óránkénti 450 ftért.
napi 5ezer,nem is olyan rossz csak megdöglök miatta :|
holnap lesz az első munkanapom ha minden igaz.
lehet beledöglök xdd nem vagyok hozzászokva napi 11-12 óra fizikai munkához..
nembaj, ott lesz velem a legjobb barátnőm és közösen még ezt is átvészeljük, és majd milyen jó lesz 30ezerrel a szebünkben *.* yeaah :3
és utána meg majd nyaralni leszek a családdal. szóval idézetek lehet megfogyatkoznak egy kicsit,de azért majd igyekszem :3
~hasznos tagja leszek a társadalomnak :DD XDD

‎-Késő bocsánatot kérni??
-Sose az..
-De igen..
-Mert??
-Mert amire ő rájön,hogy hülye volt és hogy mennyi fájdalmat okozott..akkor én már nem leszek..

Csak egy szürke hétköznap... a gondolataimba merülve,a problémáimon rágódva sétálok hazafele. Amikor beleütközök valamibe.. Egy labda gurult a lábam elé, majdnem felbotlottam benne,elég bosszúsan nyúlok utána. Keresem a gazdáját a tekintetemmel, amikor megpillantom a labda gazdáját. Nem akarok hinni a szememnek, megdörzsölöm, hogy biztosan jól látok-e.. De rá kell jönnöm,hogy nem káprázik a szemem,a valóság megdöbbent. Ott áll előttem az a kisfiú,aki emlékeimben még élt, a gyermekkori legjobb barátom, vele eszeltük ki a legnagyobb csínytevéseket, ő tanított meg fára mászni és a büntetéseket is közösen töltöttük el, vele még az is móka volt. Ott áll nyolcéves valójában, ugyanazzal a cinkos mosollyal az arcán, a csorba csík tejfogaival. De már húsz éve nem hallottam felőle semmit,hiszen elköltöztek tőlünk messzire,de sokszor eszembe jutott, sokszor hiányzott. De ki lehet ez a kisgyermek? A hasonlóság megrémiszt. Talán a fia? Talán megházasodott,született gyermeke és ennyire hasonlít az apjára..? Teljesen a gondolataimba temetkezve ,észre sem vettem ,hogy a kisfiú már messze sétál a  labdájával.. Annyi mindent kérdeztem volna tőle, annyi kérdés cikázott a fejemben, de a sokktól nem bírtam kinyitni a szám, és egy hang sem hagyta el a torkom. Csak álltam ledermedve némán, a távolba bámulva, keresve a gyermekkori lényem,  a barátom, a vidámságom ,ami már rég elveszett valahol..

már annyira régvolt ez az egész dolog köztünk. 
annyira kegyetlenül dobtál el engem.
már annyi ideje van egy barátnőd akivel annyira boldog vagy.
és ma is ahogyan elsétáltál előttem...
miért nem hagy ez engem annyira hidegen,miért keresem még mindig azokat az annyira rabul ejtő hatalmas barna szemeid? 

Számtalanszor csókolózunk 'először' életünk során...
Mindegyik más és más, különböző korú,modorú,küllemű emberekkel tesszük. Mindegy milyen helyszínen történik vagy hogy mennyire ismerjük az illetőt.. Egy dolog mindig azonos az "első" csókjainkban. Az a pillanat amelyben találkozik kettő szempár, és a feszültséget szinte tapintani lehet a levegőben. Azokban a másodpercekben, belelátsz a másik szívébe a szemén keresztül, együtt lélegzel vele ,érzed a szívverését. Leírhatatlan érzés.. Talán reményeket fűzől az elkövetkezendő percekhez, talán nem vársz tőle sokat,mégis izgatott vagy... A világ elhomályosul körülötted, csak a másikra figyelsz, csak te és ő. nem földi érzés ez,ez a világ egyik legjobb érzése,és az egyik legrövidebb is egyben.

amikor rápillantok a telefonomra,mindig a te hívásodat vagy üzenetedet várom. szeretnék veled egésznap beszélgetni... de nem akarok rámenősnek tűnni ,hogy mindig én hívlak.. ezért inkább várok a csodára..

Hiányzol.
Máris hiányzol. Minden veled töltött perc csak erősíti bennem a vágyat, hogy még több percet töltsek veled. Boldog vagyok veled. Olyan boldog, hogy azt talán már nem is szabad. Ezentúl ha a jövőre gondolok, nem azt mondom majd: "én ezt és ezt teszem", hanem azt: "mi ezt és ezt tesszük." És ez mindent megváltoztat. ♥ 

elég vicces,hogy saját magamat csinálom ki a gondolataimmal.. :\

Olyan felelőtlenül dobtál el egyik napról a másikra, akár egy hamvadó cigarettát a zöldellő pázsitra. De téged nem érdekel amit érzek, mert az önzőséged elvakít! Minden köteléket elvágtál ami tőlem elszakít..

boldogság: amikor arra koncentrálunk ami van, és nem arra ami hiányzik.

~Számtalan szép ember él a világon, milliók akikbe beleszerethetsz. De olyan, akinek a szája tökéletesen illik a tiedhez, csak egy létezik.♥


és ha én megtaláltam ezt az embert? 
sok jó csókom volt már :3 de amit Tőle kaptam, felülmúlta az összeset, életemben nem éreztem még ilyesmit, az egész annyira varázslatosan jó volt. azt hittem tudom mi az amikor valaki jól csókol,de nem... ezzel a csókkal az egész 'csók' szó új fogalmat nyert. amikor a szád a szájához ér... huuh :3 még most is kiráz a hideg.. olyan gyengéden , olyan óvatosan csókolt. éreztem ,hogy mellette biztonságban vagyok,mégis televolt szenvedéllyel az egész . és ahogyan végigsímitotta az arcom ,még ahogyan leírom ezt,most is beleborzongok. de nem szeretnék kapcsolatot.. hmm.. kérvényezek egy 'csak csókra kellesz' projectet :) :*

"VILÁG OFF, ZENE ON!" 

Egyszer, egy teljesen átlagos élet közepén

az az igazi szerelem,amikor Ő az első gondolatod minden reggel ;D