Ha egyszer írnék egy szerelmes számot, az azt hiszem rólad szólna.
Igen,biztos vagyok benne.
De nem tudok szerelmes számot írni.
Nehéz versbe szedni az érzelmeid,hogy rendezett legyen, tömör, velős, de ne túl felszínes unalmas, és közhelyes.
Mégis megpróbálkozom vele,azt hiszem.
Ne nevessetek ki,ez lesz az első hasonló.
Sokféle lehetne, pörgős, elmélázós, vallomásos.
Na mindjárt kiderül mire jutok.:
Szemeid kék tengerén úszva,
bambán révedek a múltba,
hogy nélküled hogy élhettem eddig,
a mélyből húztál egészen a fellegig.
Erős karjaidba zárva,
ez a szívem összes vágya,
fájdalomtól elszigetelve,
békességgel tele.
Szavakkal leírhatatlan,
hogy szívem melletted mekkora lángra lobban,
Istennek lelkem hálát ad,
igen,mert életem legjobb döntése vagy.
Sötét,zűrős napokon,
amikor az élet akár a pokol,
páratlan mosolyod felvillan,
rossz kedvem gyorsan elillan.
Istenem,ha egy kérésem lehetne,
az az egy az lenne,
hogy ameddig csak élek,létezem
hadd lehessen Ő mellettem.
/2013.10.31 írta: Anne Taylor, E.-nek /
ha valaha írnék egy szerelemes számot,azt hiszem rólad szólna :)
2013.10.30. 21:33 | ~anne | Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://anneelete.blog.hu/api/trackback/id/tr755602757
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
