Semmi sincs a helyén. Semmi sincs rendben.
Mégis olyan nyugodtságot érzek belül. Indokolatlanul jól érzem magam.
A. ,mint kiderült,csak színészkedett végig,az arcomba.
E.-vel, pedig az A.-val való szakításom után sem jöttünk össze, és ki tudja ,hogy kapok-e csókot egyáltalán ,ha nem úgy alakul az a véletlen pillanat.
Egy-két dolog kiderült a múltjából,ami miatt meginogott a belé vetett hitem , és már nem látom vele a közös jövőnket olyan rózsásnak. Vagyis persze nagyon szeretnék vele egy tökéletes kapcsolatot,de már lemondtam róla,hogy nekem valaha is megadathasson egy olyan.
Biztosan velem van valami baj , vagy még éretlen vagyok hozzá.
Az állitólagos barátaim sem értik a viselkedésem, és el is ítélnek. Szüleim meg végképp értetlenül állnak előttem.
De nem érdekel.
Élek, ahogyan én jónak látom. A többi meg kit érdekel?
indokolatlanul jól
2013.06.25. 23:44 | ~anne | Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.