tegnap este... újabb balfaszkodásaim története.
nagyon elegem volt mindenből.
reggel korán keltem,nyűgös voltam,és késő volt már,éjszaka.
osztálykirándultunk, mármint csak ilyen egy napos.
jó is volt,nem arról van szó. csak rájöttem,hogy annyira nem illek sehova.
annyiszor érzem úgy ,hogy egy kibaszott űrlény vagyok,de komolyan.
vannak haverjaim az osztályban ,de olyan igazi?! nincs.
tudod ott tépnek a többiek, én nem kérek ,akkor azért vagyok kinézve.
utána ott a másik banda a szerelmesek,akik jóarcok ,de na nem akarsz harmadik kerék lenni..
tovább mész a stréberekhez, akikre felnézek ,mert szorgalmasak ,de na , nem az én bandám.
és akkor vannak az önbizalommal túl felszereltek, az meg végképp felejtős.
és akkor rájössz,hogy hiába adod önmagad, hiába pörögsz, senki nem ért meg igazán.
a vonatunk hazafelé késett,ezért sietek és futok a buszomra és már a torkom fáj a hideg levegő bekapkodásától,érzem ahogy a tüdőmön végig fut a hideg.
és akkor kiérsz 30ra pontosan, de látod a busz végét. körbenézel ,kihalt minden.
hiába futottál lóhalálában, lekésted. és van szaros másfél órád a következőig és éjszaka van. senki ismerős.
annyira letört voltam, kimerült és csalódott. 
nem bírtam egy helyben maradni, így elindultam sétálni. egyedül, azt sem tudtam merre. csak amerre vitt a lábam.
eszembe jutott mindenféle dolog. például hogy ha most jönnének a bűnözők és leütnének.
vagy elvennék az összes pénzem) és rám tamadnának. de mindezek ellenére nem féltem.
a gondolataimba temetkeztem. átgondoltam a szánalmas életem,a fájó dolgok. persze köztük voltál Te is, Te is nyárifiú, Te örök.. és az új kialakulóban lévő fiúkám (legyen csak E.,majd mesélek róla is ). ohh ,kialakulóban lévő? oh dehogyis. én azt hittem. de 3 hete ismertelek meg ,ami mesébe illő volt,de azóta is beszélünk semmi találkozó. olyan vagy mint a nyárifiú.
utána egyszercsak felnézek egy parkban találtam magam, ott állt egy magányos pad. így hát odaültem és bekapcsoltam a zenét, nem volt nálam füles ,így hangosan hallgattam ,de senkit nem izgatott,hiszen kihalt volt az egész, péntek éjjel volt, mindenki szórakozott valamerre. csak én egyedül, mint egy hontalan. a 'wish you were here' című pink floyd visszhangzott a kopár fák között. elméláztam még egy jó darabig, utána úgy voltam vele,hogy nyugisan visszasétálok a buszmegállóba. ahogy elindultam meglepődtem ,hogy milyen közel is vagyok a megállóhoz, és még mennyi időm van. aztán egyszercsak hallom,hogy valaki megállít.
hátranézek.
nagyon megijedtem.
egy sötét alak tűnt fel. egy néger fiú volt az.
az időt kérdezte, természetesen angolul.
én meg leblokkoltam. egy értelmes szót nem tudtam kinyögni ,még magyarul se,így odatartottam neki a telefonom.
megnézte és bemutatkozott.
én pedig elmentem.
de utánam jött.
valamit beszélt, de le voltam fagyva . nem álltak össze a szavak.
valami olyasmit mondott ,hogy csak barátkozni akar.
és beszélgetésbe kezdtünk.
közben elkezdett magyarul is beszélni. törte a magyart ,de egész érthető volt. ja és megjegyezte ,hogy furcsán beszélek angolul,ami nem esett jól ,mert szerettem az angolt és felveszem jövőre emeltre.
de tudom,hogy írásban vagyok csak jó, szóban nem igazán volt lehetőségem gyakorolni és mivel egy lógós vén ri*anc tanárom van , nem túl sokra megyek vele. angol könyvekkel és újságokkal és mindenfélével próbálom magam fejleszteni ,de az a beszédkészségemet nem igazán fokozza.
tehát mondtam,hogy elmegyek az állomáshoz,mondta ,hogy neki is útba esik.
igazából az összes félelmem elszállt.
olyan egyedül voltam az előbb, és a semmiből idepottyan egy idegen és megnyugtat.
érdekeltem, kérdezgetett. jól esett.
feketebőrű, annyira más mint én ,de mégis jobban megérintette a lelkem mint a saját városomból származó emberek.
a beszélgetésből kiderült,hogy Amerikában lakott,de Botswanából származik.
Botswana említésére egyből ráváhtam ,hogy 'DIAMOND' és örült neki nagyon,hogy tudom miről van szó ,mert általában az emberek azt sem tudják hol van.
szegedre jött egyetemre, mert nekik ez olcsóbbnak számít. és orvostanhallgató.
aztán kiderült nagyon értelmes volt.
aztán elkérte a számom, de mondtam neki ,hogy nem adom meg mert nem szeretem meg adni.
akkor mondta ,hogy ő megadja a sajátját. beleírta a telefonomba, erre megcsörrgette magát...
összességében elég vicces volt :"D
utána elbúcsúztunk.
amikor hazaértem egy sms fogadott: 'hi gorgeus! it was really nice to meet you. i'm glad we met. sweet dreams xxx."
a nevét sem tudom az a durva. igazából bemutatkozott,de akkor annyira sokkos állapotban voltam ,hogy nem emlékszem rá.
így hát 'Barna'ként mentettem el :DD
azt mondta majd hív.
igazából nem az a tipikus hű de jó pasi, kicsit mackós alkat. de édi volt.
és nagyon értelmes, és angol gyakorlásnak kiváló lenne :)
mindenesetre kíváncsi vagyok a folytatásra.
ja és aznap éjjel ahogy hazaértem ,már egy sms fogadott egyből:
"hi gorgeus! it was really nice talking to yo, I'm glad we met. sweet dreamsxxx"
