A szürke hétköznapokon mennyire vágyakozunk a hétvégére. Sok-sok kín és szenvedés után eljön a várva várt péntek. És? Minden ugyanolyan szörnyű.
Részt vettem egy eseményen,ahol azt hittem megtalálom a helyem,hiszen a jövőmben ezzel szeretnék foglalkozni ,de kudarcot vallott az egész, katasztrófa. Akkor a barátommal való találkozást kénytelen voltam lemondani,mert úgy volt,hogy találkozok az állítólagos barátaimmal,de lemondják az utolsó pillanatban..
Ja és mindennek a tetejében,elég kétségbeejtő üzeneteket kaptam a pasimtól, valami gáz van vele, és nagyon félek ,hogy valami régi sérelem, régi nő ügy ,ami miatt egy kicsit újra a padlón van, és ha mellettem ilyenen tud emésztődni,akkor az elég nagy katasztrófa.
Szerintem beletemetkezem a tinédzser öngyilkosról szóló könyvembe..
Az legalább még kíváncsi rám.. vagy csak nem tud lemondani , eltaszítani magától..
depressziós péntek.
2013.10.11. 20:16 | ~anne | Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://anneelete.blog.hu/api/trackback/id/tr265563680
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
