imagine!

 

inspiration


 








































 

 

 

 

 

 

 

 

 












ezt csak akkor érzed ha valakit önmagadnál is jobban szeretsz!

Ha a művészetről kérdeznélek, szakkönyvek tucatjaiból tudnál idézni. Michalengelo, sokat tudsz róla. Sorolnád a műveit, politikai terveit, viszonyát a pápával, szexuális beállítottságát, mindent. De azt nem tudod, milyen érzés a Sixtus-i kápolnában állni, sosem néztél még föl arra a csodálatos boltozatra. Sose láttad. Ha a nőkről kérdezlek, máris sorolod a kedvenc típusaidat. Biztosan dugtál is néhányszor. De azt nem tudod, milyen érzés igazán boldogan felébredni egy nő mellett.
Nehéz eset vagy. Ha a háborúról kérdeznélek talán Shakespeare-t idéznél nekem: „Még egyszer a résre újra, barátaim!”. De sohasem harcoltál. Nem halt meg a karodban a legjobb barátod, aki hiába könyörgött neked, nem tudtál rajta segíteni. 
Ha a szerelemről kérdezlek, talán egy szonettel válaszolsz. De nem néztél még nőre, mikor gyenge voltál, olyanra aki egy pillantásával meggyógyít, mintha Isten direkt hozzád küldött volna egy angyalt, hogy kimentsen téged a pokolból. Nem tudod milyen, ha te vagy az ő angyala. Nem tudod milyen örökké szeretni valakit. Történjen bármi, például rákos lesz. És te két hónapig a kezét fogva ülve alszol a betegágya mellett, mert az orvosok is látják a szemedben, hogy nem szívesen mennél látogatási időben. És elveszíteni valakit. Ezt csak akkor érzed, ha valakit önmagadnál is jobban szeretsz. Csak te még sosem mertél ennyire szeretni. 

önfeledtség végét húzzuk.

2013.08.28. 00:26 | ~anne | Szólj hozzá!

Ugyanaz a mennyei forgatókönyv.


Bemegyek eléd, edzésed után összefutunk. Faljuk a várost, kötöttségek nélkül, a lehetőségek korlátlanok, időnk mint a tenger. Ketten a holnap peremén, önfeledten, rengeteg jókedv ,tömény szerelem.
Annyira imádom. Annyira imádlak.
És a mai is ugyanilyen szuper volt,de érezhető néminemű különbség, a levegőben már ott lóg az ősz.
Érezni lehet a szagát.
Már nem a kis sortunkban rohangálunk, hanem farmerkabátban és tornacipőben.
Már csak öt darab drága nap,és vége lesz mindennek.
Vége a nyárnak, a szabadságnak.
Csak egy dolog vígasztal,hogy te itt maradsz mellettem. Te itt fogsz lenni, akármi is történjen.
legalábbis remélem..

A bejegyzés trackback címe:

https://anneelete.blog.hu/api/trackback/id/tr665481346

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása