imagine!

 

inspiration


 








































 

 

 

 

 

 

 

 

 












ezt csak akkor érzed ha valakit önmagadnál is jobban szeretsz!

Ha a művészetről kérdeznélek, szakkönyvek tucatjaiból tudnál idézni. Michalengelo, sokat tudsz róla. Sorolnád a műveit, politikai terveit, viszonyát a pápával, szexuális beállítottságát, mindent. De azt nem tudod, milyen érzés a Sixtus-i kápolnában állni, sosem néztél még föl arra a csodálatos boltozatra. Sose láttad. Ha a nőkről kérdezlek, máris sorolod a kedvenc típusaidat. Biztosan dugtál is néhányszor. De azt nem tudod, milyen érzés igazán boldogan felébredni egy nő mellett.
Nehéz eset vagy. Ha a háborúról kérdeznélek talán Shakespeare-t idéznél nekem: „Még egyszer a résre újra, barátaim!”. De sohasem harcoltál. Nem halt meg a karodban a legjobb barátod, aki hiába könyörgött neked, nem tudtál rajta segíteni. 
Ha a szerelemről kérdezlek, talán egy szonettel válaszolsz. De nem néztél még nőre, mikor gyenge voltál, olyanra aki egy pillantásával meggyógyít, mintha Isten direkt hozzád küldött volna egy angyalt, hogy kimentsen téged a pokolból. Nem tudod milyen, ha te vagy az ő angyala. Nem tudod milyen örökké szeretni valakit. Történjen bármi, például rákos lesz. És te két hónapig a kezét fogva ülve alszol a betegágya mellett, mert az orvosok is látják a szemedben, hogy nem szívesen mennél látogatási időben. És elveszíteni valakit. Ezt csak akkor érzed, ha valakit önmagadnál is jobban szeretsz. Csak te még sosem mertél ennyire szeretni. 

álmomban..

2012.04.08. 12:24 | ~anne | Szólj hozzá!

Ohjaaaj !

álom.png
Találjátok ki kivel álmodtam.. :||
Olyan élethű volt az egész, és olyan jó volt újra..
DE kezdjünk mindent a legelején. A buszállomáson vártam a buszomra, sulinál pont végeztem. Körém gyűlt a hétvégi bulis banda, köztük az exem is L. :| (akit kidobtam ,és még mindig hiányzik). Amikor megláttam, olyan iszonyatosan jó érzés töltött el, legszívesebben a nyakába ugrottam volna ,de nem mertem csak köszöntem neki ,de innentől kezdve le nem mertem venni a szemem róla . Megérkezett a mostani barátom, puszit akart adni ,de nem engedtem neki ,L. miatt. Kérdezte ,hogy mi bajom és mondtam neki,hogy még meg kell beszélnem a dolgokat L.-lel. Az volt a legjobb az egészben ,hogy L. sem bírta levenni a tekintetét rólam. A levegő csak izzott körülöttünk, pont ahogyan az első találkozásunkkor. Megragadta a karom, és húzott ,pontosan ugyanúgy ,ahogyan először. A pillanatnak meg volt ugyanaz a varázsa , olyan tündérmesébe illő jelenet volt az egész ..  és még csak most kezdem felfogni ,hogy van amikor ez még valóság volt.. :| utána elsétáltunk L.-el , és minden csodaszép volt. Nem beszéltünk sokat feleslegesen, a szemeink beszéltek helyettünk.. Elmesélték egymásnak ,hogy mennyire hiányoztunk egymásnak,mennyire fájt az életünk külön.. És gyengéden magához húzott és azzal a tipikus,régi mozdulattal végig simította az arcom,majd egy mesébe illő csók következett.. Amikor felébredtem. És a boldogságom hamar elillant, rájöttem ,hogy ez csak álom, L. már rég nem szeret, eljátszottam az esélyem , soha többé nem lesz ilyen . :| olyan szép álom volt, olyan boldog voltam .. nagyon is *_* szeretnék minden este ilyen szépet álmodni,hogy legalább az álomvilágban lehessek azzal akit szeretek, és legyek igazán boldog. :)

A bejegyzés trackback címe:

https://anneelete.blog.hu/api/trackback/id/tr184371186

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása