anne élete :)

nem hiszem el!

a délután meséltem el, az E.-s történetem ,ami leginkább egy romantikus film egyik jelenetéhez illett. 
és utána felnézek a közösségi oldalra és nem hittem a szememnek.
igazából ,kicsit rossz kedve volt E.-nek ,rákérdeztem ,hogy miért.
de csak annyit mondott,hogy túl sokat rágódik valamin, és nehéz úgy túllépni  a dolgokon ,hogy mindennap szembesül vele.
és igazából nagyon megértettem, azonosulni tudtam bánatával.
de olyan édi volt, mondta ,hogy örül neki,hogy van valaki aki eltereli a figyelmét,és megköszönte,hogy vagyok.
aztán megkérdezte mit szólnék,ha holnap összefutnánk..
azt hittem leesek a székről.
szóval holnap találkozom E.-vel. 
az a baj ,hogy attól félek ,hogy kevés leszek neki ,unalmas és szürke.
amikor ott beszélgettünk, akkor volt bennem némi ital és az mindig felszabadít,de alapjáraton kicsit nehezen nyílok meg, cseppet bátortalan vagyok. ahjj. aggódom.
DE NEM SZABAD!
csak meg kell élnem , próbálni a legjobbat kihozni belőle és kész.
igazából a beatles-es pólómat akartam holnap felvenni, nem hiszem ,hogy ezért mást fogok viselni.
minek másítsam meg magam,ha ilyen vagyok ? :D jó lesz az farmeringgel.
aztán ha egy picsa kell neki ,majd rájön,hogy nem én vagyok a neki való.
fuuu ,de izgulok. majd holnap beszámolok :)
mindenesetre szorítsatok,kérlek! 


(ilyen arccal ültem a gép előtt ,amikor felajánlotta a találkozót)

sok jóéjt puszit küldök nektek: Anna